Etiolált levelek

Etiolált levelek zöldülési folyamatának megfigyelése

Ismét saját készítésű edényekbe ültettünk, most babot. Ültettünk frissen talált, kicsírázott gesztenyét is, de sajnos ebből sem sikerült magoncot nevelnünk :-(

„Tananyag” – A fény hatása a növények növekedésére

A növényeknek alapvetően négy féle dologra van szükségük. Fényre, vízre. levegőre és tápanyagokra. Ebből a felsorolásból az elsőt tekintjük át alaposan. Amolyan tudományos, sallangmentes stílusban. Jó tanulást! 

Fény jelentősége:

       A földi élet számára a meleget, az energiát és a táplálékot az a fényáramlat biztosítja, amely a napsugárzásból származik. A napsugár mindig az atmoszférán át halad , és közben lényeges változáson megy keresztül. Az atmoszférán csak meghatározott hullámhosszúságú fény tud átjutni, amit látható fénynek nevezzük.

       A fény fotoszintézisben betöltött szerepén kívül a fényaktiváló hatással van bizonyos enzimekre, továbbá a fény által kiváltott fototropizmus az auxin jelenlétének alapvető bizonyítéka.

A fény morfogenetikai hatását akkor tapasztaljuk, ha a növény fény hiányában fejlődik. Pl: etiolált burgonya rügyeiből erősen megnyúlt, sárgásfehér, törékeny, rendszertelenül csavarodó hajtások fejlődnek.

       Az etiolált hajtásokban nagyobb az auxinkoncentráció, hiszen az árnyékos hajtásfél mindig erőteljesebben nyúlik meg, a hajtás a fény felé görbül  (pozitív fototropizmus) 

Fényhatások:  

       A leghatásosabb hullámszakasz az, amely a fotoszintézisben kerül felhasználásra, vagy a fény szabályozta biológiai rendszerekben pl. tropizmusokban, fotoperiódizmusban, mag csírázásában és a pigment képződésben jelentősek.

       A relatíve leghatásosabb spektrumszakasz a 660 nm – nél és 440 nm- nél van. A tropizmusokban viszont a kék fénysugarak a leghatásosabbak.

       A növényekben megfigyelhető hatásspektrumok típusai:

            1., mind a vörös mind a kék fényben van maximum (fotoszintézis, bizonyos tropizmusok)

            2., a vörösben van a maximum (klorofillképződés, fotoperiodizmus, csíranövények morfogenetikus válasza és a nugalom)

            3., kék szakaszban van maximum (fototropizmus, auxinlebontás, polarizációs válaszok)

Fényhatás a növekedés sebességére és mértékére:

       A nappali fény nagyon sok faj szárának megnyúlását gátolja, de olyan megfigyelések is vannak, hogy a fény stimuláló hatású a szár növekedésére

       A fény növekedésgátló hatása annál erősebb, minél nagyobb intenzitású. A fénynek a növekedésgátló hatása annyira jelentős, hogy határozott napi periodicitást mutat, vagyis éjjel a növény mindig gyorsabban növekszik, mint nappal, annak ellenére, hogy éjjel a hőmérséklet alacsonyabb. A fény növekedésgátló hatása gibberellin adagolással megszüntethető.

 A fény hatása a növekedés irányára:

       A hengeres növényi szervek a fény erősségétől függően a fény irányába vagy azzal ellentétes irányba nőnek.

 Fototropizmus: olyan görbülés, amely a megvilágított szerv két oldalának egyenlőtlen növekedésén alapul.

 Jelentősége: A hajtások és más levegőbe emelkedő növényi szervek pozitív fototropikusak, a megvilágítás irányába hajlanak. A gyökerek és más földalatti szervek negatív fototropikusak, a fénytől elhajlanak. A fényinger iránt a csúcs a legérzékenyebb, ha a csúcsot lemetszik a fototropikus érzékenység hirtelen lecsökken.